Petró András
Fügödi emlékkönyv - Abaúji örökség -
- Harmadik fejezet
- Abaúj, a tágabb szülőföld
- Mit is jelent az abaúji örökség?
- (203-204. oldal)
yakorta kérdezzük egymástól: milyen értékek hordozzák az abaúji örökséget, vagy ahogyan emlegetni szoktuk az abaúji szellemiséget? A Kocsis Lajos által megfogalmazott: „Itthon vagyunk” érzést. Mit jelent számunkra hagyományaink ápolása, a szűkebb szülőföld iránti szeretet? Állandó vitafórumra való kérdés. Csak néhány vonással tudok itt erre válaszolni.
Jelenti a bemutatott tájat, ABAÚJ HEGYEIT, VÖLGYEIT, FOLYÓVIZEIT, változatos természeti szépségeit. Mindennek védelmét, ápolását, megmutatását másoknak is. A tájhoz való hűséget, értelmi és érzelmi kapcsolódást. A szűkebb hazáért való fáradozást, tenniakarást. Értékeinek számontartását. Azt a gyakorlati felismerést, hogy jó terep, kiváló lehetőség ez a természeti kincs az idegenforgalom, a turizmus fejlesztésére. A vonzó táj adott, hirdetni, ismertetni kell, s szükséges hozzá a megfelelő infrastruktúra is. Ehhez szorosan kapcsolható e táj kultúrájának ismerete, megbecsülése, a kulturális élet fejlesztése további új ötletekkel, a már elindított kezdemények továbbfejlesztésével.
Jelenti a leginkább felismerhető közös tulajdonunk, anyanyelvünk szeretetét, gondozását. Nyelvünk, beszédünk árulkodik leginkább arról, hogy e táj szülöttei vagyunk. Erről a beszédről azt mondják sokan, hogy parasztos beszéd az általános közbeszéddel szemben, amely viszont úri beszéd. Annak idején szégyenkezni kellett miatta az iskolában, a városban. Lenézett beszéd volt. Pedig ezt a beszédet édesanyánktól tanultuk, ez a mi édesanyanyelvünk. Rajta kaptak engem is gyakran ezzel a beszéddel, voltam miatta élcelődések tárgya. Nyelvész barátaim viszont szívesen hallgattak, néha beszéltettek is, kérdeztek is. Szerencsére ma már elfogadottá vált értéke, nem kíséri gúny, csúfolódás. Öntudatunk növelésére tudnunk kell, hogy ez a tájnyelv az általánosan használt köznyelv egyik változata. Még büszkék is lehetünk arra, hogy olyan nyelvjárás ez, amely Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Kazinczy Ferenc itteni munkásságának köszönhetően a legnagyobb hatással volt a mai köznyelv, és az irodalmi nyelv kialakulására.
Jelenti abaújiságunk továbbá mindazok számontartását, megbecsülését akik kiemelkedtek ebből a tájból, valamely területen országos hírre tettek szert, munkájukkal, tetteikkel általánosabb elismerést váltottak ki. AZ ABAÚJI TÖRTÉNELMI SZEMÉ- LYISÉGEK SZELLEMI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖRÖKSÉGÉT. Jó példa erre Csoma István, Thóbiás Gyula tudományos munkásságának elismerése, emlékük őrzése. A nekem máig olyan kedves 1948-as Abauji Kalendáriumban olvasom többek között Dr. Mauks Ernő nyugdíjas tanfelügyelő írását, aki Abaúj múltjában tarlózva sorol abaúji hírességeket. Aba Sámuelt, akinek a vára, birtoka Abaújvár körül volt. Bánkot, a híres nádort és bánt, aki 1205 és 1209 közt abauji alispán volt. Mátyás király híres hadvezére, a nagy erejű Kinizsi Pál Kinizsről származott. Tomoron született Tomori Pál kalocsai érsek, a mohácsi csata tragikus végű hadvezére.
Aszalai Kecskés Tamás az 1514-es parasztháború egyik vezére volt. Deteken született Bajusz Gáspár, a hegyaljai kuruc felkelés legképzettebb vezetője, ugyancsak a hegyaljai kuruc felkelés másik híres vezére, Tokaji Ferenc, a regéci vár hajdú-hadnagya volt. Göncön született 1776-ban Szolártsik Sándor jurátus, aki részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, halálra ítélték és a Vérmezőn lefejezték. Alsókázsmárkon született 1828-ban Péchy Tamás, politikus, miniszter, aki a szabadságharcot őrnagyként harcolta végig. Neveléstörténeti jelentőséggel bír, hogy Kupán 1873-ban Hangácsi Judit végrendeletében iskolát alapított falujában, egy házat és belsőséget, továbbá 260 kat. hold földet hagyott a népoktatás fejlesztésére. Büszkén emlegetjük, hogy a Rákócziakat ősi kötelékek fűzik Abaújhoz, Felsővadászról vették előnevüket. Abaújhoz fűződik, ahogy ezt már többször is emlegettem, Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Manskovith Bálint munkássága, a Biblia fordítása és kinyomtatása. Abaúj szülötte volt Jászai Pál történetíró, kinek szülőházát Abaújszántón emléktáblával jelölték meg. Mauks Ernő számon tartja még a rettegett Angyal Bandit, a híres betyárt is, aki a Hegyközben, Nyíri községben született. Igazi neve, Ónodi András volt. „A hagyomány szerint – írja Mauks az Abaúji Kalendáriumban – volt Angyal Bandinak egy parasztlány kedvese, kitől fia született. A szülésnél a már bujdosó betyár segédkezett és a Mátyás királyról elnevezett Királykút mellett folyó patakban fürdette meg az újszülöttet,”
Az Abaújhoz kötődő kiemelkedő személyiségeket mutatja be Szabó Sándor és Szabó Sándorné a Nevezetes emberek Abaújban című összeállításban. (A Széphalom külön lenyomata, Encs 1986) Betűrendben veszik sorra az abúji településeket s azok nevezetes embereit. Életrajzukat, munkásságuk értékelését. Sokan vannak tiszteletre, megbecsülésre érdemesek, az előző felsorolásban több nevet innen emeltem ki. A hosszabb időn át Mérán tanító pedagógusházaspár a helytörténeti munkával foglalkozóknak kívánt elsősorban segítséget nyújtani ezzel az összeállítással.
A bevezetésben így írnak erről:
„Szerény kísérlet ez az írás. Abaúj értékeinek nem csupán regisztrálása, hanem régi mulasztás pótlása. Sokan és sokfélét írtak már erről a már-már feledés homályába merült tájról, Abaújról, de hasonló munka még nem látott napvilágot. Akik e sorokat írják, nemcsak krónikásai, hanem elkötelezettjei is a tájnak, s az itt élő emberek közösségének. Abaújban elsősorban nem földrajzi, nyelvi, történelmi kategóriát látunk. Úgy érezzük, hogy néhány verssor, írástöredék, könyv, épület olyan tartozékai Abaújnak, miként síkságai, lágy vonalú dombjai, folyói, apró és nagyobb települései. Ezért törekszünk arra, hogy e próbálkozással hozzájáruljunk a szülőföld ismeretének bővítéséhez. Legyen ez az írás a szülőföld szeretetére vezérlő kalauzzá!”
Ezt az útmutatást teszik magukévá mindazok, akik munkáikkal népszerűsítik a tájat, a tájban élő embereket. Ilyen kalauzzá szeretném tenni magam is ezt az emlékkönyvet.
