Petró András
Fügödi emlékkönyv - Abaúji örökség -
- Harmadik fejezet
- Abaúj, a tágabb szülőföld
- Abaúj vármegye
- (178. oldal)
észlet egy 1816-ban kiadott lexikonból:
"Abaúj Vármegye Nevezetét vette Abaújvártól; nagysága 52 mfd. Hosszasága 8, szélessége 4 mfd; fekvése napkelettől többnyire Zemplén, napnyugatról Torna és Borsod, észak felől Szepes és Sárpos Vűrmegyék környül. Vidékje napkelet, nyugat és éjszak felől hegyes, erdős, sovány földű, dél felől pedig sík és termékeny; általában kies és kellemetes. Nvezeteserbb hegyei Regétz, Füzér, Szaláncz és Bodogkő régi váraikkal; ezek után a Telki Bányai, Hilai, Aranyitjai, Kassai és Bélai Metczenzéfi és Jászói, érczel, fákkal hiressek. Folyói nevezetesebbek: Hernád, (die Kunder), Tarcza, Ozsva, Bodva, Kanyatka, Miszla, Ronyva vizei. Tavai vagynak Izra hegyén, felsőbb és alsóbb. Természet javai között legnevezetesebbek a
Szikszói, Hétzei, Göntzi s Boldogkői borai. Van gabonája, reze, vasa, hala, jó ízű rákja és t.e.f. elegendő. Öt járásai a Füzéri, Göntzi, Kassai, Csereháti és Szikszói. Egy szabad k. vst. 239 helyíságeket, 41 pusztákat számlál, a legújabb helybéli tudósítások szerint. Palatinális portáji 65 eggyet 782 for. 51 3/8 kr. számlálván. Lakosai főképpen Magyarok 154, Németek 2, Tótok 72 helyeken. Katolikus plébániák vannak benne 42 fölül, Ó hitűek 18. Református Eklézsiák 70 felé, Evangélikák 4, azon tudósítások szerint. Népessége lett a legújabb számlálás szerint 123 938. A Kassai Püspökséghez tartozik.”(Lexikon, melyet szerzett Hübner János, kiadott Pesten Trattner János Tamás betűivel és költségével 1816.)
