Petró András
Fügödi emlékkönyv - Abaúji örökség -
Első fejezet
Fügöd, a Bársonyos partján
ogyan tovább, Andris? Több elképzelés után a Bársonyos lett a nyerő. A Bársonyos, amelyet Kishernádnak is nevezünk, a kertek alatt kanyarog, része a falunak. A nyári gyermeki örömök, játékok, a fürdőzések helye. Liba és kacsaúsztató. Partján csípős csalánosok, fűz és nyárfabokrok, szederindák, nád és itt-ott káka csomók között halász- és horgásztanyák rejtőzködnek. Munkahely is, mint kenderáztató. Az asszonyok mosnak benne. A Bársonyos kedves és szelíd. Az árvizeket a tájmeghatározó, sebesvizű anyafolyó, a Hernád okozza.
- A BÁRSONYOS A HERNÁD ELÁGAZÁSA. Malomárok, mesterséges csatorna. Szurdok felett a Hernádból való elágazásnál zsilippel lehet elzárni a kifolyást. De ha mesterséges árok, akkor miért olyan kanyargós, kérdezem többekkel együtt én is? Mások szerint a Kishernád igazából a Hernádbüdnél kiágazó Ér, ebbe torkollik a Bélus patak, amely Szentandrás alatt folyik tovább, majd szélesen elterül Ináncs mellett és Hernádkércsnél tér vissza a Hernádba. A Bársonyos az anyafolyó mellett kanyarog, hol közelebb, hol távolabb tőle. Bőcsnél, már Borsodban folyik vissza a Hernádba. Ezen a szakaszán ilyenmódon szigetet képez a nagyobb tájon belül, ez a Bársonyos-sziget. Sziget jellege azért nem szembetűnő, mert a víz keskeny csíkja, a rajta átvezeto hidakkal, ezekkel a kis faépítményekkel szépen belesimul a tájba. Kiemelkedo építményei a malmok, 12 kisebb, nagyobb vízimalom. Volt tehát hol megorölni az itt termelt gabonát. Ez a terület az egész tájegység legtermékenyebb területe.
- A BÁRSONYOS VIZE, AKÁRCSAK A HERNÁDÉ LÁGY, KELLEMES, valóban bársonyos, jó elmerülni,
- lubickolni benne. Mindig sajnáltam, hogy a másik oldalon laktunk, a mi kertünk alatt nem folyik a víz, úgy kell menni hozzá, megkeresni az éppen szükséges fürdő vagy horgászó helyet. Mennyi jó fürdőhelye volt! A legkedveltebb strandunk mindjárt a temető után, a falusi hídnál található. Itt van mélyebb és sekélyebb víz egyaránt. A hídról pompásan lehet vízbe ugrani. Csak a híd alatti rész veszélyes az ott maradt karók miatt. Volt ott iszapfürdő is az egyik oldalon, és a kimenetelre alkalmas gyepes part a másikon, a tehénlegelő felől. Jó fürdőhely volt a gát utáni kanyarban, itt a gát melletti iszaposban piócákat lehetett fogni. (Ez volt a kenderáztató hely is.) Kellemetlenséget csak a disznók és tehenek által termelt maradványok okoztak, de nem voltunk kényesek. Pompás fürdőhely volt az „Úrhídjánál”, ott csak Thóbiás úr fürdött, ha fürdött, kabinja is volt az öltözéshez, és fából készült lejáró a vízbe. Mindig szerettük volna meglesni fürdés közben, de valahogy nem sikerült. Festő ecsetjére kívánkozó idilli kép ez itt. Erre mentünk gyalogúton Szentandrásra, és az egészen közeli malomhoz.
- ÓH, EZ A MALOM! A KURUCZÉK MALMA! A felduzzasztott víz, a zubogó, a malmot mozgató nagy lapátos kerék méltóságteljes forgása! Órákon át tudtam bámulni. A zuhogó víz látványa és hangja egy kis borzongató, félelmes érzést is keltett. Ámulatra méltó látvány a malom melletti „kendertörő” is. Nagy szín alatt hatalmas bunkó végű oszlopok, a kendertörők, amelyeket szabályos időközökben emel egy szerkezet, majd leejt, hogy törjék zúzzák az alájuk terített kendercsomót.
- A Bársonyos vize, de mondtam is már, 12 malom kerekét forgatja. Csak a közvetlen közelünkben egyik oldalról az ináncsi, másik oldalról az encsi malomét. Mi ide, a forrói malomba jártunk őröltetni, ez volt legközelebb. Forró ugyan jóval távolabb volt tőle, de a forrói határ mélyen benyúlik a fügödi és az ináncsi határ közé. Ha őrlésre mentünk, időnként kikönyörögtem, hogy éjszakára is maradjak. A malom belsejében nagy tengelyeken forognak a szíjjal hajtott kerekek, dolgoznak az orlokövek, a rosták és sziták, a nagy garatba töltött búza deszka csöveken utazik különböző helyekre, végül liszt és korpa formában pereg le a lisztes zsákokba. A levegoben fínom lisztpor permetez. Ott ültem az ablak alatti széken, az asztal mellett, ezen végezték a szükséges írásos munkákat, de jött az álmosság, elaludtam. Reggel arra ébredtem, hogy elkészültünk, indulhatunk haza, a zsákokban már lisztet vittünk.
- Felsőfügödön volt egy felnőttek által is látogatott fürdőrész. A Papiréten és a hídon túl, kellemes helyen, széles gyepes partrésszel az „Urakfürdője”, ahová a nem népes úri társaság járt ki. Ők csakugyan strandoltak, hevertek pokrócaikon, olvastak, beszélgettek. Elsősorban a Székely és Szilvásy család, a paplak lakói és vendégeik voltak a fürdőzők. Néhányszor azért, ha üres volt a part, kipróbáltuk ezt a helyet is. Csak a fiúk.
- Azok a szerencsések, akik a víz partján laktak, csak lementek a kert végébe és fürödtek saját fürdőhelyükön. Alsófügöd két házsora telepedett a Bársonyos egy nagyobb kanyarulatára. Ezekhez a házakhoz hozzá tartozott a vízen átvezető romantikus „palló”, egyiken-másikon valóban kockázatos volt az átkelés. Egy ilyen pallóról estem egyszer a ízbe a Szijjártó Lajosék (Kristófék) kertje alatt. Nem tudtam akkor még úszni, csak kapálóztam kétségbeesetten, nem értem el a partmenti bokrok ágait. Nagy riadalom támadt, segítségért kiabáltak a gyerekek. Szerencsére utánam ugrott Nagy Zsuzska, – ott lakott ő is abban a házban, – és kimentett. Lám, neki köszönheted, hogy nagyapád mesélheti gyerekkorát.
- NAGY CSAVARGÓ EZ A BÁRSONYOS, rengeteg kanyarral, fordulóval. Ezek a kanyarok változtatják a víz mélységét is. Felnőttek számára nincs veszélyes helye. A víz persze halak lakhelye is, minden gyereknek volt horgász szerszáma, bár elég primitívek, igazi horgászbotra nem emlékszem, de a horgokat egymás között is adtuk, vettük. A Bársonyosban is megvannak a Hernádban honos halfajták, emlékezetem szerint leginkább a harcsa, a csuka, a paduc, a balin, a dulykó. A nagy halászatok ideje akkor következett be, amikor Szurdoknál elzárták (lefogták) a vizet. Ilyenkor a halak összegyűltek a sekély víz mélyebb öbleiben, ahonnan kosárháló, bokorháló segítségével folyt a halászat. Butykai bácsi, Arnócki bácsi, Mikola Bálint bácsi voltak az igazi halászmesterek. A házak többségében volt merítő háló, nálunk is volt, édesapám kötötte, ő készítette a káváját, a rúdját is. Néhanapján, amikor megkívánta a halat, elment ő is halászni. A patak több szakaszán élt még akkor vidra is. Időnként találkoztunk a nyomával, de vidratanyáról nem tudtam, vidravadászt viszont ismertem.
