Petró András: Fügöd emlékkönyv 129-132. oldal

Első fejezet
Fügöd, a Bársonyos partján

Az iskola és tanítói
(129-132. oldal)

z iskola Fügöd nevezetes helye, a nevelés-oktatás otthona, a kultúra szegényes palotája! Nekem nevelőiskolám, majd páyakezdésem színtere. Ahogyan a templom, az iskola is mindkét falurész közintézménye. Építésének történetét már a falu krónikájában megismertettük az olvasóval. Ugyancsak ott adtuk közre a régi lelkészek és tanítók jegyzékét 1764-től 1870-ig. Az egyház mostoha helyzetét mutatja, hogy a lelkészek is, méginkább a tanítók sűrűn váltották egymást. Az 1946 utáni tanítók névsorát nehezebb összeállítani, nem áll rendelkezésre hasonló feljegyzés, bár Boczán Lászlóné és Kristóf Irénke, és Simon Lászlóné is készségesen segítenek.

1870 után új idők következnek, megszűnik a folytonos változás. MAKAY ISTVÁN ekkor hozatott Novajból, lelkész nem lévén, o látta el a felügyelő lelkészek irányítása alatt a papi szolgálatot is egészen 1905-ig. 35 év egy helyen! Ritka nagy teljesítmény. Ő a falu szellemi vezetője, hiszen a felügyelő lelkészek igazában hivatali feladatot látnak el, és ők esketnek, temetnek, ők szolgálják fel az úrvacsorát. Elég sok vitája volt a vezetőséggel. Egyik panasza, hogy a papiföldek művelésére a tanítóföldön keresztül járnak és így sok kárt okoznak neki. A tanítóföld volt akkor a tanító fő jövedelme. Másik panasza, hogy ezért a szolgálatért kevés a javadalmazása, kéri ennek a rendezését. Egyébként igényes tanító volt, vezérkönyvet, földabroszt vásároltat az iskolának. A tanítás a paplakban folyt s ott lakott Makay tanító úr is. De munkája eredményét láthattam mindkét nagyapám felkészültségén. Elhangzik persze panasz az o magatartására is. Az egyik presbiter azzal vádolta, hogy az aratási közmeghallgatás (nyilvános vizsga a templomban) előtt kiállt az útra és megbotránkozást okozott hangos ordítozásával. Hogy mit kiabált, kit szidott, az nem derül ki a jegyzőkönyvből. 1901-ben, amikor az új iskola megépül, ő kezdi meg benne a tanítást. Az iskola építéséről szóló írás, neveléstörténeti értékkel bíró dokumentum. Makay tanító úr viszonya végül úgy megromlott az egyház vezetőségével, hogy eltávozott három évtizeden át betöltött állásából.

Utódot kellett keresni. 1905 augusztusában Szilva István lelkész bejelentette, hogy a presbitériumtól nyert felhatalmazása alapján az egyház leendő tanítójául meghívta MELEGH KÁROLY barkai okleveles tanítót, aki a meghívást elfogadta. Itt tanított teljes megelégedésre Melegh tanító úr 1918 októberében bekövetkezett haláláig. A februári egyháztanácsi jegyzőkönyvet még aláírta, október 21-én viszont a lekész már a halálát jelenti be. Idézet a jegyzőkönyvből:

„Egyháztanács az elhunyt tanítót halottjának tekinti, tudomásul veszi a lelkésznek a koporsó és a szemfedél vételére előterjesztését, egyszersmind elhatározza, hogy a temetési költségeket kivetés útján szedi be a hívektől… “

Nem tudom hol van eltemetve. Melegh tanító urat ugyancsak szeretettel emlegették a faluban, köztük édesapám és édesanyám is. Édesanyám egyik története arról szólt, hogy felültette őt a szekrény tetejére. Nagyon megijedt, félt, sivalkodva, kezével repdesve kérte a segítséget földre jutásához. Ezt bizony első hallásra rosszízű játéknak véltem, hiszen valóban félelmetes helyzet a gyerek számára. Azután kiderült, hogy minden gyerek odakívánkozott, magasból szemlélni a világot, – engem is, engem is tessék feltenni! – kérték a többiek. Ez tehát kitüntetett állapot volt, s nem járt mindenkinek. Nem kétséges, hogy a nagy tanító előd jó légkört tudott teremteni.

Halála után pályázatot írtak ki a megüresedett állásra és a pályázók közül TERNYEY ISTVÁN okleveles tanítót választották meg, aki a katonai szolgálat után itt kezdte pályáját, előbb helyettes, majd 1920-tól rendes tanítóként. Ahogyan az iratokból kitűnik 1926-ig maradt szolgálatban. Abból, ahogyan még szüleim emlékezetében is élt, sokkal hosszabbnak képzeltem működési idejét. Ternyey tanító úr, akárcsak annak előtte Makay István, anyagi okok miatt mondott le, és távozott tőlünk Fényeslitkére. Nem találtam rá utalást, hogy rokonságban lett volna a fügödi nemesi Ternyey családdal. Az elválás ennek ellenére nagyvonalú, mondhatni, elegáns, ahogyan ezt a december 4-én tartott gyűlés jegyzőkönyve tanúsítja:

„Presbytérium a lemondást Ternyey István tanító eddigi működése iránti elismerésének a kifejezésével – az abaúji esperes Úr hozzájárulása reményében elfogadja – új állásában leendő működésére Istennek áldását kéri.”

A tanítói állás újra megüresedett, betöltését szabályos úton meghirdették. A hirdetésre négyen jelentkeztek, köztük a később nagy tekintélyre szert tett RÉMÁN JÁNOS, akkor felsőcécei tanító, és VITA KÁROLY gönci tanító. A presbiteri gyűlés (Szilva István ref. lelkész, Graf István gondnok, Nagy János, Hallgató Imre, Zsibay János, Pásztor István, Petro Pál, Nagy Pál, Búzás István, Nagy János) egyhangú szavazással Vita Károlyt választotta meg. Ebben nyilván szerepe volt ismertségének a fügödi felesége révén. Makay tanító úr után o lesz húsz éven át, a leghosszabb időt szolgáló tanítója a falunak. Vita tanító úr volt az én tanítóm az első osztálytól kezdve egészen az ismétlő iskola elvégzéséig. Jó példa volt számomra lelkiismeretessége, szakmai felkészültsége, hivatásszeretete és riasztó, negatív élményt jelentett módszereiben a testi fenyíték gyakori, olykor durva alkalmazása. Szakmai elismertségét jelenti, hogy tagja volt az Egyházkerület Tanügyi Bizottságának. (Az Abaúji egyházmegyei közgyűlés tanügyi képviselői: Fidler István ig. tan. Abaújvár, Réman János ig. tan. Aszaló, Vita Károly tanító, Felsofügöd.) Tagja az iskolalátogatók bizottságának is.

Felsőfügödhöz már nem a szomszédság, rokonság kötött, hanem a templom és az iskola. Elsőbben a magam iskoláskora, iskolába járásom. Innen valók iskolástársaim. Tanítóságom idején már tanítványaim révén alakul kapcsolatom a szülőkkel. Ez a viszony elsősorban a gyerekeknek köszönhetően kellemes, kölcsönösen bizalmat és megbecsülést mutató. A gyerekek szerettek, akkor miért ne kedveltek volna a szülők is? A szülői értekezleteken, az ünnepségeken mindig tele volt az iskola. Igazságtalan is, hogy néhány családot külön megemlítek. Nagyon tiszteltem a Pecsenye családot, András bácsit és Ilonka nénit. Iskolába menet-jövet sokszor megálltam a házuk előtt. Beszélgettünk, derülten figyeltük, ahogyan Ili hajkurászta kis testvéreit, mintha kis libákat terelgetne. Iskolás gyerekeim, Pista és Marcsa, kötöttek össze Kristóf István családjával, nem tudom, hogy honnan eredt ragadványnevük a Cino. István bácsi politizáló, közéleti ember volt, jó vitázókészséggel. A gyerekek kötnek össze az Eperjesi, Sárai, Balla, Vécsei, Zselenko, Hudák, Mátyus családdal. Milyen szép pár volt Hudák bácsi és Ilonka néni! Kedvesek, vidámak. Három lányuk van: Mari, Ili, Kati. Mátyus Évi, Évike, a könnyű, kicsi madár nagyon szépen, tehetségesen énekelt. Ha vendég jött az iskolába mindig vele dicsekedtem, őt szerepeltettem. Azt is terveztem, hogy megírom ezt a három tanévet, tanítóságom, pályakezdésem szép időszakát. Erről már le kell mondanom. Pedig még mindig érnek ez időből való meglepetések. Egy régen forgatott könyvemből esett ki a napokban az a cédula, melyen ezt olvasom: Angyalok: Eperjesi Éva, Vécsei Bori. Egy régi anyáknapi ünnepség angyalai. Óh, az én régi angyalaim! Hallom a hangjukat, ahogy énekelnek, száll a hangjuk a nyitott ablakon át ki az útra, a faluba, akkor is ha Mátyus Évi egyedül énekel csak úgy mindannyiunk örömére.

A falu tanítói 1946 után:

Petró András 1946–1949

Kovács Ferenc 1949. szept. 1950. jan.

Kurucz András 1948–1956

Kurucz Andrásné Kiss Erzsébet 1949–1956

Boczán Lászlóné 1953–1990

Rozgonyi Andrásné 1957–1960

Balogh Pál 1957–1960

Nagy Béla 1960 –1964

Pecsenye Józsefné Kristóf Irén 1964 –1984

Tóth Zoltánné 1984–1994

Az iskola jelenlegi tanítói:

Lőrincz Csabáné tagozat vezető 1994–; Kelemenné Simon Mária 1995–; Simonné Kovács Beáta 2002 –; Kovach Teodóra

A fügödi iskola az encsi Petőfi Sándor Általános és Művészeti Alapiskola tagiskolája, igazgatója Takács László.

Boczán Lászlóné Kovács Irén Debrecenbol kezdő tanítóként került hozzánk 1953-ban, a kastélyban kialakított tanteremben kezdett tanítani. Itt ment férjhez és itt tanított 1990-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ma is fügödi lakos. Tanítványai között emlegeti Temesi Istvánt, aki Debrecenben annak az iskolának lett az igazgatója, amelynek ő növendéke volt. Meghaladta Makay tanító úr eddigi szolgálati idejének rekordját. Pecsenye Józsefné Kristóf Irén, a falu szülötte, 36 évnyi szolgálati idejéből 20 évet tanított régi iskolájában. Őt tekinthetem igazi utódomnak, hiszen Fügöd szülötte és szerepem volt továbbtanulásában is. Nagyon nehéz körülmények között tették a dolgukat, hivatással, szeretettel. Ők ketten jelentették a nyugalmat, a stabilitást. Kurucz Andrásék Edelényben élnek, ott neveli zenére a fiatalságot, de számon tartja Fügödöt, rendszeresen visszajár még temetésekre is.

Sok vita folyik az utóbbi időkben arról, hogy milyennek kell lennie a jelen korszerű pedagógusának, hogy idejétmúlt modell a Gárdonyi által kívánatos világítani akaró lámpás tanító. Legalább olyan szükség van rájuk, mint volt a mi ifjúságunk idején. De az is lehet, hogy még nagyobb.