Petró András
Fügödi emlékkönyv - Abaúji örökség -
- Harmadik fejezet
- Abaúj, a tágabb szülőföld
- A felhasznált források
- (217-218. oldal)
önyvem nagyobb részéhez — műfajának megfelelően — emlékeim jelentették a legfőbb forrást. Ezt a bővizű, de szelektáló, időnkén megtévesztő emlékhalmazt kellett rendszerezni, kiegészíteni, ellenőrizni egyéb forrásokkal. A jelenleg is ott élők, családtagjaim, a szülőföldet ismerők szolgáltak személyes közlésekkel, mások a szövegellenőrzésben való részvételükkel. Köszönet ezért nekik nevük közlésével is: Diószegi Andrásné, Gulyás János, Imre János (Csanád atya), Kércsi Tibor, Mész Lászlóné, Nagy Sándor, Papp Kornél, Szabó Sándorné.
Nagy segítségemre voltak lektoraim, akik szakmájukat, kutatási területüket tekintve neveléstörténészek – szerkesztők, szerzők –, de tájékozottságuk ettől jóval szélesebb körű. Ezúton is köszönöm önzetlenül vállalt szolgálatukat.
A bevezetőben jeleztem, hogy nem volt lehetőségem igazi kutatómunkára, úgy ahogyan azt előírjuk például a diplomamunkák íróinak, ahogyan számon kérem tőlük magam is, amikor szakdolgozatukat bírálom. Így is sok írásos forrást használtam fel, vettem kézbe. Szakirodalmat és szépirodalmat egyaránt. Ezekkel mindig az a baj, hogy csábítják az embert, terelnék sokféle irányba. Ugyanazokkal a problémákkal kerültem szembe, mint minden kutató. Egyrészt a nagy hiányok, másrészt a bőség zavara, a szelektálás kényszere okozott gondot. A felhasznált irodalomról nem készítek szabályos címjegyzéket, bár mutatós összeállítás lehetne. A legfontosabbakat azonban kiemelem.
Alapvető forrást jelentettek a megyéről készült monográfiák.
Közülük a leghitelesebb, a millenium alkalmából készült nagyszabású sorozat: Magyarország Vármegyéi és Városai 1896 első kötete, Borovszky Samu és Sziklay János szerkesztésében. Megjelent Budapesten 1896-ban. Megbízható tudományos munka, szerzői első rangú szakemberek.
A Trianon után készült monográfiák:
Abaúj Vármegye és Társadalma 1931-ben. Összeállították: Vermes Ernő és Földes Lajos. Hatszáz példányban állította elő Leopold Sándor nyomdája Gyomán.
Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája 1935. A Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája c. újabb sorozat XVII. kötete gyanánt Molnár Endre és Ladányi Miksa szerkesztésében. Ez utóbbi kettőről jegyzi meg Mauks Ernő az Abaúji kalendáriumban, hogy „bizonyos fokig dilettáns feldolgozás, erős szépséghibájok az, hogy a bennök megemlített közéleti szereplők aszerint is értékeltettek, hogy vajon előfizettek-e a kötetre vagy sem".
Megbízható tudományos teljesítmény Csoma József kitűnő munkája: Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. 1897. Újólag meghökkentett, hogy szerzője a közeli Devecser jól ismert tudós földbirtokosa.
Hálás kutatási anyagot, sok felfedezést jelentettek a fügödi ref. egyház iratai, amelyeket most újólag átlapozhattam, igazán nagy élvezettel és azzal a sóhajjal: ó, ha lenne még időm a feldolgozásukra. A presbiteri jegyzőkönyvekben sűrűn találkoztam családom mindkét ágról való tagjaival. Fügöd krónikájának összellításához innen szereztem a konkrét adatokat. A volt községi irattár anyagát ugyanis nem tudtam felderíteni.
Ismételt örömet okozott az 1948-ban kiadott Abaúji Kalendárium, az 1948. évre. A kiadvány formájában klasszikus kalendárium, de a benne közölt írások színvonalas tanulmányok, a kor átmenetiségének precíz megjelenítésével. A szerzők többsége jó ismerősöm. Kiadta: Abauj vármegye Szabadművelődési Tanácsa. Szerkesztette: Abauj Vármegye szabadművelődési felügyelője (Bodó Lajos) és munkaközössége.
Nagy hasznát vettem az 1970-ben megjelent Hernádmenti táj, Hernád meneti emberek c. kiadványnak, amely az akkori encsi járás 82 települését mutatja be. Szerk.: Ádám István, Sváb Antal, Szabó Gyula, Szabó Sándor. Tartalmában, némelykor stílusában is, a kor politikai szellemiségét idézi, különösen a termelőszövetkezetei mozgalom sikereit és a szocialista oktatáspolitika, kulturálispolitika eredményeit propagálja. Mindezt színvonalasan, megbízható adatszolgáltatással, szép kiállítású, jó papírra nyomott könyvben.
1978-ban jelent meg a Tankönyvkiadó kiadásában Merényi József munkája a Szülőföldünk Észak- Magyarország. I. Merényi József hajdani fúlókércsi tanító, akivel együtt indultunk a pályán, ekkor a megyi művelődési osztály munkatársa. Az egész nagy Borsod-Abauj-Zemplén megyéről szóló olvasókönyv a honismereti oktatáshoz. Bábáskodtam a kiadásában, s én írhattam hozzá bevezető ajánlást.
1986-ban került a nyilvánosság elé Szabó Sándor-Szabó Sándorné munkája: Nevezetes emberek Abaújban. (A Széphalom külön lenyomataként) Az abúji örökségről szóló fejezetben gyakran hivatkozom rájuk. Ez a kis füzet valóban széles körű kutatás eredménye.
Az 1993. év eseménye Maczó Ágnes és G. Nagy Ilián könyve: Abaúj élni akar. A szerzők 1991 nyarán körbejárták Abaúj 86 települését, s ennek alapján készítettek egy 300 oldalas tényfeltáró elemzést a kormány részére, s ebből született a könyvük is. A kiadvány ezzel a tényfeltárással, a 86 település bemutatásával, szenvedélyes hevületével a politikus Maczó Ágnes akkori politikai nézeteinek igazolása. Ténylegesen politikai kiáltvány Abaúj fejlődéséért.
1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulójára jelent meg az Abaúji iskolák és tanítók. Kezdeményezője és szerkesztője Sváb Antal. Közreműködtek: Bakonyi Béla, Beke Gusztáv, Gulyás János, Hédeváry Ferenc, Petró András. Kiadója a Magyar Pedagógi Társaság B-A-Z megyei Tagozata, Kristóf Lajosné. Ünnepi könyv, tisztelgés az évfordulóra, de ezt szakmai felkészültséggel és elhivatottsággal teszi, történelmet kutatva és a jelent tárgyilagosan bemutatva.
Mintegy folytatásának tekinthető a 2000. évben kiadott Pillanatkép, amely sok új információt nyújtott a közelmúlt helyzetéről – A 2000. év iskoláiról és óvodáiról Abaújban. Szerkesztették: Kristóf Lajosné, Bukovenszky László, Juhász Endre. A borítót Mező István tervezte. Többször hivatkozom a kiadványra és Kristóf Lajosné tanulmányából idézek is.
Szorgalmasan forgattam újólag Gulyás János, Beke Gusztáv, Orosz László helytörténeti munkáit. A szakmai és szépirodami művekből az Orbis Pictustól Szerb Antalig sok kötetet vettem kézbe. Úgy 30-35 kiadványt forgattam munka közben. Lexikonokat, szakirodalmi és szépirodalmi műveket. Könyvem írásának ez volt az egyik időt rabló terhe, amely ugyanakkor nagy hozadékot jelentett, olyan mellékes, kísérő ajándékot.
Használom a forrásmunkákat illusztrációként is, hogy vizuálisan megjelenítsem ezeket. Idézésük során mindig megjelölöm a forrást. Főleg a jelenkori eseményekről kaptam sok információt az Encsi Hírek számaiból. Itt is köszönöm, hogy rendszeresen megküldi számomra a szerkesztőség ezt a szülőföldhöz kötő híradást.
Könyvem gazdaggá vált illusztrációkban. Az ilyen jellegű kiadványban az ábrák nemcsak a változatosságot szolgálják, nemcsak díszítő elemek. Szövegértékkel bírnak, némelykor többet is jelentenek, kiegészítést, magyarázatot, esztétikai élményt. Sok nehézségem volt a beszerzésükkel. A régi Fügödről javarészt csak családunk és Balogh János családi hagyatékából való fényképeket találtam. Jórészük régi amatőr fotó, leginkább Nagy Bálint és Tálas Barna felvételei. Egyik másik levelezőlap, hivatásos fényképész munkája. Sok utánjárással sem tudtam fényképet szerezni a Thóbiás kastélyról, a régi paplakról, a Csécsiék előtt álló haranglábról. Profi munkára vall viszont az a képanyag, amit az encsi könyvtár bocsátott rendelkezésemre. (Ezek többségében Kércsi Tibor felvételei.) A közreműködésükre egyébként gyakran volt szükségem.
(A képanyag feldolgozása a könyv internetes változata részére folyamatban van, még némi időt igényel.)
